túrótöltelékhez
Vicces dolog ez a főzés, mert néha nagyon el tudja szégyelleni magát az ember, hogy mindenféle raffinált ételeket tud már készíteni, aztán előkerül valami egészen egyszerű és állsz, mint szamár a hegyen.
Szakácsot kerestem éppen az Anna Malomba, egyáltalán nem az első évben, jelentkezett Imre. Meglepődtem, hogy hozzám jelentkezik szakácsnak, amikor saját üzlete van (igaz nem vendéglátó). Imre profi szakács. Próbafőzés...desszert: rétes, de, hogy miért pont rétes, azt nem tudom, mert akkoriban még nagyon vacak réteslapokat lehetett kapni, egyáltalán nem nagy indíttatásunk volt a rétes készítéséhez. (Nagyanyámnál a rétes egésznapos program volt, még a konyhát is átrendezte, hogy körbe lehessen nyújtani a tésztát - pörgős panzióban nincs idő az ilyesmire, akkor már tudtam.
Imre végül természetesen nem jött el hozzám szakácsnak, de megtanított réteslapból rétest készíteni. Attól fogva semmilyen cafrangos, agyongyepált réteslap nem fogott ki rajtam.
A mai réteslapokkal pedig álom dolgozni!
A világ kicsi: Imre ma kecsketejet és sajtot árul a piacomon.